Ez a lakk már majdnem kalapácslakk :-)
A lakk már a felkenéskor szétugrik és kisebb-nagyobb felületeken kráteres lesz. Ez bizony olaj, zsír vagy szilikon jelenlétére utal. Lehet, hogy korábban a lakásban használtak valamilyen szilikonos bútorápolót (pl. Pronto, de ma már szinte mindegyik szilikonos). Vagy a kivitelező cipőjét pucolták ki előző este (a cipőápoló is szilikonos). Az is lehet, hogy a kedvenc apósunk csupa jószándékból öntött egy kis lenolajat a lakkba, mert 20 évvel ezelőtt ezt látta a mestertől (na ja, csak az oldószeres lakk volt). Az is lehet, hogy az ecsetet vagy hengert használták korábban valamilyen olajos vagy viaszos anyag kenésére. A lényeg, hogy megtörtént a baj. Mi a megoldás? Mivel utólag nehéz kideríteni, mi okozta a problémát, azért a következő réteg felhordásához használjunk új eszközt (csiszoló, ecset vagy henger) és bontsunk új doboz lakkot. A lakkozást megelőzően csiszoljuk meg a felületet egészen addig, amíg a hiba el nem tűnik, takarítsuk le a felületet alaposan, majd kezdjük el felhordani a lakkot. Elvileg már nem szabadna újra előfordulnia a hibának, mert az első 1-2 réteg lakk már lefedte, lekötötte a szennyeződést, de ha mégis újra jelentkezik a probléma, ismételjük meg a folyamatot.
A felhordáskor jelentkező habosodás száradáskor is megmarad a felületen
Vizes lakkoknál eddig két általam ismert problémából adódott ilyen. Az egyik amikor túl gyorsan szárad a lakk (nyári kánikula, száraz levegő, padlófűtés, túl nagy huzat, stb.) és nincs ideje "kifeszülni" a felületen. Ekkor egyszerű a megoldás: csiszoljuk át a felületet, hogy a hiba eltűnjön, majd szűntessük meg a probléma okát (kapcsoljuk le a padlófűtést, vagy várjunk estig, amíg a kánikula alább hagy) és jöhet a következő réteg lakk. Sajnos a másik eset az, amikor hibás gyártásba futunk bele. Ez elég ritka, én a húsz év alatt egyszer találkoztam ilyennel, de előfordulhat. Ezt leginkább onnan tudhatjuk, hogy a fenti megoldás nem működik. Ilyenkor nagyon fontos, hogy ne dobjuk ki a lakkot, annak fedelét és feliratait, valamint a számlát vagy blokkot, ami igazolja a vsárlást, mert a reklamáció kezeléséhez ezekre lesz szükségünk. Megkereshetjük az üzletet, ahol vásároltuk a terméket, vagy a gyártót/importőrt is (rajta van a dobozon a címe), általában készségesen állnak rendelkezésünkre. (oldószeres lakknál egyébként még az okozhat ilyen jelenséget, ha nem várjuk meg az előző réteg teljes megszáradását).
Száradást követően elválik a vizes lakk a felülettől
Méghozzá szép nagy levelekben. Szinte biztos, hogy korábban valamilyen kemény oldószeres lakkal volt kezelve a felület. Erre a vizes lakk nem tud jól megtapadni. Sajnos itt nincs mese: visszacsiszolni, és jöhet egy oldószeres lakk. Bármilyen büdös is, sajnos itt csak az fog működni. Néha még mindig előfordul, hogy a parkettás nitrolakkal "alapoz", mert a korábbi oldószeres lakkoknál "ez már bevált". Ne higgyünk neki!!! Vizes lakk alá sose kenjünk oldószerest.
Ja és kedves barátaim: nem kell megijedni, hibák mindenhol előfordulhatnak, nyugodtan használjunk csak vizes lakkokat, hiszen a gyermekeink egészsége és a környezeti szennyezések csökkentése egyaránt ezek használatát követeli meg. Jelenlegi tapasztalatok alapján a reklamációk 1 ezrelék alatt vannak, úgyhogy figyelmes használat mellett biztosan jól fog sikerülni a lakkozás.
Kenéskor és száradás közben kifehéredik a lakk és könnyen lekaparható
Tetol a kulcsszó. A Tetol egy égéskésleltető só (illetve sóoldat) amivel a tetőszerkezetet kezelik. Néha előfordul, hogy csupa jószándékból a tetőtérben levő fapadlót, parkettát is lekezelik Tetollal. Sajnos mivel ez az anyag vízben oldható, ezért amikor a vizes lakkot rákenjük ez újra feloldódik, és szétmarja a vizes lakkunkat. Tehát Tetollal kezelt fára vizes lakkot (és lazúrt) nem tudunk kenni. Megoldás: alkalmazzunk oldószeres lakkokat, lazúrokat, ezeknél általában nem jelentkezik a probléma (eddig még sose jelentkezett, de azért jobb az óvatosság, alkalmazzunk próbakenést).
A lakk már a felkenéskor szétugrik és kisebb-nagyobb felületeken kráteres lesz. Ez bizony olaj, zsír vagy szilikon jelenlétére utal. Lehet, hogy korábban a lakásban használtak valamilyen szilikonos bútorápolót (pl. Pronto, de ma már szinte mindegyik szilikonos). Vagy a kivitelező cipőjét pucolták ki előző este (a cipőápoló is szilikonos). Az is lehet, hogy a kedvenc apósunk csupa jószándékból öntött egy kis lenolajat a lakkba, mert 20 évvel ezelőtt ezt látta a mestertől (na ja, csak az oldószeres lakk volt). Az is lehet, hogy az ecsetet vagy hengert használták korábban valamilyen olajos vagy viaszos anyag kenésére. A lényeg, hogy megtörtént a baj. Mi a megoldás? Mivel utólag nehéz kideríteni, mi okozta a problémát, azért a következő réteg felhordásához használjunk új eszközt (csiszoló, ecset vagy henger) és bontsunk új doboz lakkot. A lakkozást megelőzően csiszoljuk meg a felületet egészen addig, amíg a hiba el nem tűnik, takarítsuk le a felületet alaposan, majd kezdjük el felhordani a lakkot. Elvileg már nem szabadna újra előfordulnia a hibának, mert az első 1-2 réteg lakk már lefedte, lekötötte a szennyeződést, de ha mégis újra jelentkezik a probléma, ismételjük meg a folyamatot.A felhordáskor jelentkező habosodás száradáskor is megmarad a felületen
Vizes lakkoknál eddig két általam ismert problémából adódott ilyen. Az egyik amikor túl gyorsan szárad a lakk (nyári kánikula, száraz levegő, padlófűtés, túl nagy huzat, stb.) és nincs ideje "kifeszülni" a felületen. Ekkor egyszerű a megoldás: csiszoljuk át a felületet, hogy a hiba eltűnjön, majd szűntessük meg a probléma okát (kapcsoljuk le a padlófűtést, vagy várjunk estig, amíg a kánikula alább hagy) és jöhet a következő réteg lakk. Sajnos a másik eset az, amikor hibás gyártásba futunk bele. Ez elég ritka, én a húsz év alatt egyszer találkoztam ilyennel, de előfordulhat. Ezt leginkább onnan tudhatjuk, hogy a fenti megoldás nem működik. Ilyenkor nagyon fontos, hogy ne dobjuk ki a lakkot, annak fedelét és feliratait, valamint a számlát vagy blokkot, ami igazolja a vsárlást, mert a reklamáció kezeléséhez ezekre lesz szükségünk. Megkereshetjük az üzletet, ahol vásároltuk a terméket, vagy a gyártót/importőrt is (rajta van a dobozon a címe), általában készségesen állnak rendelkezésünkre. (oldószeres lakknál egyébként még az okozhat ilyen jelenséget, ha nem várjuk meg az előző réteg teljes megszáradását).Száradást követően elválik a vizes lakk a felülettől
Méghozzá szép nagy levelekben. Szinte biztos, hogy korábban valamilyen kemény oldószeres lakkal volt kezelve a felület. Erre a vizes lakk nem tud jól megtapadni. Sajnos itt nincs mese: visszacsiszolni, és jöhet egy oldószeres lakk. Bármilyen büdös is, sajnos itt csak az fog működni. Néha még mindig előfordul, hogy a parkettás nitrolakkal "alapoz", mert a korábbi oldószeres lakkoknál "ez már bevált". Ne higgyünk neki!!! Vizes lakk alá sose kenjünk oldószerest.Ja és kedves barátaim: nem kell megijedni, hibák mindenhol előfordulhatnak, nyugodtan használjunk csak vizes lakkokat, hiszen a gyermekeink egészsége és a környezeti szennyezések csökkentése egyaránt ezek használatát követeli meg. Jelenlegi tapasztalatok alapján a reklamációk 1 ezrelék alatt vannak, úgyhogy figyelmes használat mellett biztosan jól fog sikerülni a lakkozás.
Kenéskor és száradás közben kifehéredik a lakk és könnyen lekaparható
Tetol a kulcsszó. A Tetol egy égéskésleltető só (illetve sóoldat) amivel a tetőszerkezetet kezelik. Néha előfordul, hogy csupa jószándékból a tetőtérben levő fapadlót, parkettát is lekezelik Tetollal. Sajnos mivel ez az anyag vízben oldható, ezért amikor a vizes lakkot rákenjük ez újra feloldódik, és szétmarja a vizes lakkunkat. Tehát Tetollal kezelt fára vizes lakkot (és lazúrt) nem tudunk kenni. Megoldás: alkalmazzunk oldószeres lakkokat, lazúrokat, ezeknél általában nem jelentkezik a probléma (eddig még sose jelentkezett, de azért jobb az óvatosság, alkalmazzunk próbakenést).
