A festékek kiadósságát a gyárak ideális körülmények esetére adják meg, tehát a csomagoláson feltűntetett adat az elérhető maximum, amennyiben tükörsima, csiszolt, alapozott felületünk van és persze a legjobb minőségű festőhengert használjuk. Így lehetséges az, hogy amíg a zománcfestéken vagy a falfestéken 12-15 m2/liter kiadóssági adatot olvashatunk, addig a gyakorlatban általában 10m"/ literrel számolunk, mert egyrészt a körülmények sohasem ideálisak, másrészt sajnáljuk a pénzt a méregdrága festőhengerre, harmadrészt pedig 10-el könnyű fejben szorozni.
Vannak azonban helyzetek, amikor a 10 m2/liter sem érhető el, és a festék kiadóssága a felére-harmadára "romlik". Természetesen itt nem arról van szó, hogy valami baj van a festékkel, sőt még csak nem is a festő hibája, hanem a felületé. Minél rücskösebb, egyenetlenebb, girbe-gurbább a festendő felület, annál rosszabb kiadóssággal kell számolni. A fotón látható felületnél pl. 3 m2/liter volt a valós kiadósság.
Ne feledkezzünk meg továbbá arról, hogy a gyári adat egy rétegre vonatkozik, márpedig az egyrétegű festés az esetek 99%-ában nem elegendő. Jó minőségű festékeknél többnyire a két réteg már elég a megfelelő tartós védelemhez, de a gagyi kategóriában akár 3-5 réteg is kellhet, mire elégedettek vagyunk az eredménnyel. De ezzel már elkanyarodtam egy kicsit a régi vesszőparipámhoz: nem mindig az az olcsó, aminek alacsony az ára!