2009. augusztus 27., csütörtök

Minek a mélyalapozó?


Az utóbbi 10 évben vált általánossá a mélyalapozók alkalmazása a festéseknél, ami talán nem véletlen, hiszen ugyanebben az időszakban nőtt meg a megrendelők minőségi elvárási szintje. A mélyalapozó alkalmazásával tehát javítjuk a festés (tapétázás, burkolás, stb.) végső minőségét, továbbá megelőzünk olyan problémákat, amik kellemetlen perceket és ronda falakat eredményezhetnek. Lássuk miről van szó:

  • A mélyalapozó kötőhidat képez a vakolat (tégla, beton, stb.) és a rákerülő festék (vagy más burkolat) között. Ez azt jelenti, hogy a festék jobban tapad a falon (gyengébbek kedvéért: nem potyog le a falról).
  • A mélyalapozó beivódik a vakolatba, és 1-2 milliméter mélységben megerősíti annak szerkezetét, tehát az nem fog porladni, lemállani.
  • A mélyalapozó egalizálja, kiegyenlíti a vakolat nedvszívó képességét, ezért a rákerülő festék egyenletesen fog megszáradni, így tehát nem lesz foltos.
  • A mélyalapozó telíti a vakolatot, így kevesebb festék fogy, és mivel a mélyalapozó jóval olcsóbb, mint a festék, ezért pénzt spórol nekünk.
  • A mélyalapozó használata festés előtt tehát szakmailag indokolt, és csökkenti az előforduló reklamációk számát, valamint pénzt spórol a megrendelőnek.

    2009. augusztus 15., szombat

    Értsd már meg, hogy olcsóbb!


    Júliusban német barátainknál voltunk nyaralni. Szakmai ártalom, hogy megkérdeztem mivel van kezelve a fapadló és a munkalap. Természetesen viasszal, hangzott a válasz. A magyarázat nem lepett meg, csak az, hogy ezt miért nem bírom megértetni a vevőkkel már évek óta.

    A Kedves Vevő bejön az üzletbe, és megveszi a parkettájára vagy a munkalapjára a legolcsóbb lakkot, mert hát ugye szegények vagyunk. A német viszont viaszt vagy olajat vesz, mert ő még szegényebb. Neki nincs pénze olyan drága dologra, mint a lakkozás. Miért is?

  • Már vásárláskor sem annyival drágább. Egy parkettalakk literje 1500-3000 forintos sávban mozog, egy parketta viasz vagy olaj literje 3500-5000 között van. Csakhogy a lakk 10 m2-t tud literenként, az olaj viszont 15 m2-t, a viasz pedig 20-at. Tehát lehet, hogy kétszer annyiba kerül, de kétszer annyira is elég.
  • A felhordáskor is olcsóbb a viasz és az olaj, hiszen sem speciális szerszámok sem szakember nem kell hozzá.
  • A fenntartása is olcsóbb, hiszen egy évenkénti átpolírozással (puha rongy és viasz/olaj kell hozzá) örök életű, míg a lakkozás ha sérül, akkor az nem javítható, csupán azt tudjuk tenni, hogy ha már túl sok a felületi hiba, a karc, akkor újralakkozzuk a teljes felületet (visszacsiszolás, és a teljes lakkozási művelet megismétlése).
  • A viaszok/olajok alkalmazásával tehát egyrészt spórolunk, másrészt pedig egy magasabb komfortérzethez jutunk: kellemesebb a lakás klímája (természetes páramozgás) és akár mezítláb is sétálhatunk a padlón, mert 2-3 fokkal melegebbnek érezzük a viaszolt/olajozott padlót, mint a lakkozott burkolatot.

    2009. augusztus 12., szerda

    Festés melegben


    A kültéri festéseknél a hőmérsékleti és időjárási körülmények meghatározzák a lehetőségeinket. Ilyenkor nyáron két jelentős problémával szembesülhetünk: a túlzott napsütéssel és a váratlanul megérkező esőkkel.

    A napsütés és a meleg gyorsítja a festékek (lazúrok, lakkok) száradását. Ez egy bizonyos határig még jól is jöhet, hiszen hamarabb leszünk kész, de a túl gyors száradás problémákat vethet fel. A lazúrok esetében megakadályozza a fába kellő mélységű védelmet, így kevésbé lesz tartós a bevonat, míg zománcfestékeknél előfordulhat repedés, illetve hólyagosodás. Lakkoknál szintén repedés keletkezhet, valamint nem lesz egységesen szép sima a felületünk, mert nincs ideje a lakknak "kifeszülni" a felületen.

    Az eső a másik ellenség a víz. Bármely felületnél igaz, hogy a teljes száradást megelőzően az eső lemoshatja a festéket a felületről, illetve annak bizonyos alkotóelemeit (pl. a színét) kimoshatja a festékből. Fa felületeknél a festést megelőző eső is gondot okozhat, mivel a fa magába szívja a nedvességet, majd száradáskor ezt leadja. Ez egyrészt a fa mozgását (tágulás, összehúzódás) eredményezi, másrészt ha festés előtt nem volt száraz a fa, akkor az eltávozni akaró nedvesség lenyomja a festéket a felületről. Festéskor tehát figyeljünk az időjárás-előrejelzésekre és a fa nedvességtartalmára is.